„Vajdaság fontos hely az aradi tizenhármak történetében” | Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapja Ugrás a tartalomra

Jelenlegi hely

„Vajdaság fontos hely az aradi tizenhármak történetében”

A vajdasági magyarság a bánáti Eleméren, Kiss Ernő honvédtábornok sírjánál gyászmisével és koszorúzással rótta le kegyeletét az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt.

A megemlékezés gyászmisével kezdődött a Szent Ágoston templomban. A szentély alatti kriptában nyugszik Kiss Ernő honvédtábornok. A gyászmisét msgr. Fiser János, általános helynök celebrálta paptestvéreivel.

Kiss Ernőnek a templomkertben három éve felállított mellszobránál Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondott beszédet.

„Október hatodikának, és ezzel párhuzamosan az 1848/49-es magyar forradalomnak és szabadságharcnak azt gondolom mára vonatkozóan több üzenete is van. Egyrészt a nemzeti összetartozásé, másrészt a nemzeti egységé. Harmadrészt pedig a közös élmény. Az a közös élmény, ami összekovácsolta, összetartotta a nemzetet egy meglehetősen nehéz periódusban” - emelte ki a beszédében Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete.

Október hatodika mélyen belevésődött a délvidéki magyarság tudatába, hiszen az aradi vértanúk csaknem fele ehhez a vidékhez kötődött. „E tájnak olyan történelmi múltja van és olyan öröksége, amelyet ma a 21. században talán úgy tudnék megfogalmazni, hogy a legnehezebb időszakban is hűség a hazához, hűség a hithez, hűség a nemzethez. Bár valójában 1848-49-ben született a magyar nemzet, a mai napig úgy érzem, hogy az összefogásnak, a közös igazságnak az öröksége olyan üzenetet tud megfogalmaztatni velünk, amely nélkül azt hiszem, hogy se megmaradni, se továbbélni nem tudunk” - mondta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Mint elhangzott, a megemlékezésnek külön jelentősége és üzenete van a vajdasági magyarság számára. Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke kiemelte, hogy a mai szabadságunk valójában ragaszkodás önazonosságunkhoz, magyarságunkhoz: „Fontos, hogy a gyerekeink magyarul járjanak iskolába, magyar oktatásban részesüljenek, hogy megőrizzük a magyar művelődési egyesületeinket. Ugyanakkor mi is ismerjük a történelmet. Az idősebb vagy a középkorú generáció kötelessége átadni az ismereteket a fiatalabbaknak is, majd pedig unokáinknak is. Hőseinkről nem szabad megfeledkeznünk.”

A megemlékezésen a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége is megjelent. A múlt század kilencvenes éveinek elején indultak újra az identitásmegőrző megemlékezések - mondta Csonka Áron, a VMDK elnöke: „Október hatodika számunkra azt bizonyítja, hogy mindig van remény és mindig érdemes harcolni, kiállni az igazságért, kiállni önmagunkért. Megharcolni, még akkor is, hogyha a legdrágábbat kell adnunk, a saját életünk. Akkor sem szabad reményt veszíteni, amikor már úgy tűnik, hogy mindaz a harc, ami mögöttünk van, az talán értelmetlen volt.”

Az anyaország, a politikai pártok, önkormányzatok és civil szervezetek képviselői elhelyezték a kegyelet virágait Kiss Ernő szobránál, illetve megkoszorúzták a szentély alatti sírját. Magyarország nevében Pintér Attila és Csallóközy Eszter, szabadkai főkonzul koszorúzott.

Forrás: Pannon RTV