Az MNT módosította költségvetését | Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapja Ugrás a tartalomra

Jelenlegi hely

Az MNT módosította költségvetését

A Magyar Nemzeti Tanács pénteki ülésén módosította 2019-es költségvetését. Jerasz Anikó, a végrehajtó bizottság elnöke elmondta, hogy mivel egyes, még 2018-ra beígért támogatások csak idén érkeztek meg, szükség volt a büdzsé korrigálására.

A külföldről érkező eszközök esetében az átváltási különbségeket is figyelembe kellett venni. A kiadási oldalon az MNT hivatalában az új munkahelyi besorolások miatt kellett módosítani a korábbi összegeket. A transzfereszközök esetében három helyen történt módosulás. Volt olyan program például, amelyre kevesebb pénz érkezett. Bevezettek egy új tételt, egészségügyi eszközök vásárlása elnevezéssel, ahová a Zentai Közkórháznak vásárolt eszközök költségei kerültek. A szakképző intézmények is kaptak felszerelést, ez is új tétel a költségvetésben. Az MNT 2019-es költségvetésének bevételi oldala így 1 milliárd 756 millió dinárról 1 milliárd 80 millió dinárra csökkent.

A költségvetés módosításának a vitájában elsőként Mengyán Pletikoszity Ildikó (Magyar Mozgalom) szólalt fel, aki szerint a büdzsében szereplő MNT-programok közül egyet sem kell megkérdőjelezni, azok illeszkednek a vajdasági magyar kulturális és oktatási életbe. Ugyanakkor megosztotta tapasztalatát, miszerint előfordul, hogy az MNT által támogatott magyar intézmények kevesebb hazai támogatást kapnak olyan indokkal, hogy úgyis kaptak már magyarországi pénzeket. Szerinte hosszú távon fenntarthatatlan az, hogy Budapest pénzeli az itteni programokat, nagyobb mértékben kellene saját lábon állnunk, mégpedig úgy, hogy Szerbiában több pénzt kapunk vissza magyar programjainkra az általunk is befizetett adókból. Ugyanakkor hiányolta a hatásvizsgálatokat, hogy az MNT programjai mennyire szolgálták a vajdasági magyarság helyben maradását.

Hajnal Jenő, az MNT elnöke válaszában hasznosnak és segítőnek minősítette az ellenzéki észrevételt. Elmondta, hogy a nemzeti tanácsok közül az MNT kapja a legnagyobb támogatást Szerbiában. Habár új tanácsok is alakultak időközben, a magyarságnak jutó eszközök nagysága nem csökkent. Emlékeztetett, hogy a magyar intézmények finanszírozásában Szerbia közvetlenül is részt vesz. Ugyanakkor elismerte, hogy lehetne nagyobb is a szerbiai támogatás. Az MNT megpróbál úgy jövőképet teremteni az itteni fiataloknak, hogy sokan az ország jövőképét nem látják. Készültek hatásvizsgálati mutatók is, amelyek a decemberi ülésen kerülnek napirendre. A fiatalok helyben maradását a részarányos foglalkoztatás is segítené, de a meghosszabbított létszámstop miatt ennek megvalósítása továbbra is késik.

A vita után az MNT költségvetésének módosítását a tanács egyhangúlag fogadta el.

Szerbia és Horvátország szomszédos régiói A Duna összeköt bennünket elnevezéssel közös projektumot indítanak. Az együttműködésbe bekapcsolják a vajdasági kisebbségek nemzeti tanácsait, így a magyar országos kisebbségi önkormányzatot is. A Magyar Nemzeti Tanács meghozta záradékát, hogy részt vesz az együttműködésben, amely révén szorosabbra fűzheti kapcsolatait az 1991-es délszláv háborúk idején külön országokba került délvidéki magyarság. Az együttműködés révén közös pályázási lehetőségek lesznek, de a kulturális együttműködést is szorosabbá kívánják majd tenni a szlavóniai, drávaszögi és baranyai magyarság intézményeivel.

Az ülésen a Szekeres László Alapítvány kuratóriumát, amelynek lejárt a mandátuma, az eddigi összetételben újraválasztották. Hajnal Jenő azt mondta, hogy a választások után újra fogják gondolni a testület összetételét, addig fog maradni a status quo. A vitában Kucsera Géza (Magyar Mozgalom) reményét fejezte ki, hogy miután megszületik az együttműködés a horvátországi magyarokkal, a választások után helyi együttműködés is lesz a vajdasági magyarok között, például úgy, hogy az alapítványi kuratóriumokba az ellenzék tagjai is bekerülnek. Hajnal Jenő azt felelte, hogy erre értette az újragondolást.

Az MNT ismét bizalmat szavazott Gondi Martinának, akit újból kineveztek a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatójává. Hivatalát eddig is precízen és gondosan látta el, értékelték az indoklásban. Az ellenzék részéről Mengyán Pletikoszity Ildikó szóvá tette, hogy sajnálja, hogy csak egy jelölt volt a tisztségre, de Gondi Martina munkatervét jónak tartja ő is. Sokan a különféle pályázatokra nem mernek jelentkezni, mert pártalapon folynak kinevezések, ami rossz, mert az lenne az érdek, hogy minden posztra a legalkalmasabb személy kerülhessen. Hajnal Jenő ehhez kapcsolódva elmondta, hogy sok fiatalnak esélye sincs, hogy jelentkezzen a különféle pályázatokra, mert szigorú feltételek vannak, például a munkatapasztalat, amit viszont nem tudnak megszerezni a létszámstop miatt.

Az ülésen megvitatták a Magyar Szó és a Hét Nap 2020-as munka- és pénzügyi tervét. A napilap jövőre rendszeresen foglalkozni fog Trianon 100. évfordulójával, illetve a vajdasági magyarság megmaradásának a kérdésével. A lap újvidéki és szabadkai szerkesztőségét felújították, jövőre tervben van a zentai és topolyai redakció korszerűsítése is. A hetilap amellett, hogy szebb nyomdai kivitelezésben készül identitásmegőrző könyveket, kiadványokat és mellékleteket jelentet meg, s ez jövőre is folytatódni fog, illetve nagyobb figyelmet kap az internetes megjelenésük is.

A vitában Mengyán Pletikoszity Ildikó sokallta a Hét Nap kinyomtatott példányszámát az eladási adatokhoz képest, s megállapította, hogy mindkét lap mélyrepülésben van.

Az ülésen több, oktatással kapcsolatos napirend is szerepelt, új tankönyvek véleményezése, iskolaszéki tagcserék, illetve pótlólagosan elfogadták az MNT Tájékoztatási Bizottságában eszközölt személyi változásokat. Zsoldos Ferenc (Magyar Mozgalom) munkahelyi elfoglaltságra hivatkozva lemondott tagságáról, s maga helyett Kókai Péter újságírót javasolta a testületbe. Hajnal Jenő elnökként beterjesztette ezt a javaslatot, amit az MNT meg is szavazott.

Forrás: Vajdaság Ma