Növekszik a demonstrátori ösztöndíj, harmadéves doktoranduszok tanulmányait is támogatja az MNT | Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapja Skip to main content

facebookinstagram

You are here

Növekszik a demonstrátori ösztöndíj, harmadéves doktoranduszok tanulmányait is támogatja az MNT

70 euró pluszösztöndíjat kapnak majd az MNT demonstrátori ösztöndíjasai az alapösztöndíj mellé az eddigi 30 euró helyet.

— Az MNT 2011-ben indított ösztöndíjrendszerének egyik legfontosabb pillére a demonstrátori ösztöndíj — fogalmazott indoklásában Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. — A minél eredményesebb működése érdekében kell összehangolni a feltételeket a felsőoktatás legújabb igényeivel. Így töröljük a pályázati feltételek közül a 8-as tanulmányi átlagot, a 48 kreditpont helyett pedig 37-et szabunk meg, az erősebb, nehezebb karokon tanulók köréből ugyanis senki vagy nagyon kevés hallgató pályázott.

A pályázat eddig szeptember közepén jelent meg, ezentúl viszont július közepén fog, és szeptember 15-éig áll majd nyitva az érdeklődők számára. Ezt a módosítást a demonstrátorok visszajelzései alapján vezették be, felhívták ugyanis az MNT figyelmét arra, hogy mire az elsős hallgatók elérhetőségeit, illetve névsorát megkapják, addigra a gólyák már beköltöztek az egyetemi városokba, így az első lépésekben nem tudnak segíteni nekik. Újdonság lesz a pályázatban, hogy külön értékelik majd az egyetemi évek alatt nyújtott kimagasló teljesítményt, kutatói és közösségépítő vagy az előző demonstrátori tevékenységet.

— Az MNT 2013 ősze óta ítéli oda a legtehetségesebb mester- és doktori képzésen levő hallgatók részére a Várady kiválósági ösztöndíjat. Figyelembe véve az ösztöndíjalapot képező pénzeszközök nagyságát és a kívánt célokat, valamint annak érdekében, hogy még nagyobb mértékben tudjuk erősíteni és segíteni közösségünk tudományos életét, a doktori képzésen tanuló hallgatók esetében ezentúl a harmadikosok számára is elérhető lesz az ösztöndíj, az eddigi években ugyanis az első és a második évre járó hallgatók tudtak pályázni — hangoztatta az MNT VB elnöke.

Az oktatással kapcsolatos napirendi pontok sorát a Forum Könyvkiadó Intézet 2020. évi munkatervének és -programjának véleményezése szakította meg. Az intézet továbbra is a magyar könyvek kiadója szeretne lenni Szerbiában, szépirodalmi, tudományos, ismeretterjesztő, nyelvészeti, gyermek- és egyéb művek megjelentetése szerepel a tervben — hangsúlyozta ifj. Virág Gábor igazgató-főszerkesztő.

— A következő évben szeretnénk egy kicsit a határainkat tágítani, szeretnénk egy kicsit erőteljesebb jelenlétet a Kárpát-medencében, a határon túli területeken. Kollégáimmal a Muravidéken, Felvidéken és Erdélyben is jártunk, hogy a kapcsolatainkat bővítsük, ezt szeretnénk tovább építeni. Szeretnénk bővíteni a műfordítói tevékenységünket, korszerűsíteni a munkakörülményeinket egy belső átalakítással, számítógépes szoftverek teljes legalizálásával és stabil számítógépes struktúra kiépítésével, különböző pályázatokkal szeretnénk az első kötetes, tehát a 30 évnél fiatalabb szerzőket megszólítani, és külön pályázattal ösztönözni gyermekirodalmi könyvek írását, mert nagy az igény. Sokrétű lesz a jövő évi könyvtermés is, emellett a magyar—szerb középszótár előkészítése is folytatódik. Kiadónk számára fontos, hogy könyveink minél könnyebben elérhetőek legyenek, hamarosan elkészül az új honlapunk, melynek az a célja, hogy a világ bármelyik részéről rendelhetők legyenek a kiadványaink, és szeretnénk a magyarországi terjesztést is átláthatóvá és korszerűbbé tenni. A két folyóirat, a Híd és a Létünk rendszeres megjelenése jövőre is biztosított, emellett szeretnénk folytatni a Könyvet a szórványba! programot.

A folytatásban a középiskolai iratkozás került fókuszba, a testület jóváhagyta a végrehajtó bizottság döntését a vajdasági autonóm tartományi középiskolák első osztályába iratkozó tanulók létszámáról.

— Vajdaság-szerte 35 középiskolában folyik magyar nyelvű oktatás, az elsősök számára előirányzott férőhelyek száma 2072, ami 71 tagozatot jelent, 53-at négyéves szakirányzaton, 18-at háromévesen. 1532 hely lesz a négyéves szakokon, míg 540 a hároméveseken. Pluszban 90 férőhely lett előirányozva a speciális igényű diákok számára — sorolta Jerasz Anikó. — Ha figyelembe vesszük azt, hogy 1629 nyolcadikosunk fejezte be az általános iskolai tanulmányait, akkor elmondhatjuk, hogy ez egy igen gazdag kínálat. Ezúttal is nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a diákjaink számára legvonzóbb, legnépszerűbb szakok megmaradjanak, illetve újra megjelenjenek. Ismét lesz etnomuzikológiai szak a szabadkai zenedében, a Kosztolányi-gimnáziumban sporttagozat nyílik, de fontos azt is kiemelni, hogy sikerült megtartanunk a Zentai Gimnáziumban a természettudományi-matematikai szakirányzatot, és azt is kiharcoltuk, hogy a két zentai szakközépiskolában négyéves szakirányzatok nyíljanak. 

Mengyán Pletikoszity Ildikó, a Magyar Mozgalom képviselője, aki egyúttal az oktatási bizottság tagja is, nehezményezte, hogy a topolyai gimnázium, mely az MNT kiemelt jelentőségű intézménye, „leépítés alatt van”.

— Az iskola nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy új szakokat nyisson, akkreditálta a turizmus szakot, ezt a közösség mindenféleképpen támogatta, hiszen több szempontból is Topolyának szüksége lenne ilyen jellegű szakemberekre, és nagyon jó fogadtatásban részesült az általános iskolában a szülők és a diákok részéről, viszont a minisztérium nem engedélyezte. A tavalyi utolsó pillanatos, sikertelennek bizonyult próbálkozás után az informatikai tagozatra az idén felkészítőket tartott az iskola fél éven keresztül szerb és magyar nyelven is, viszont ezt a lehetőséget sem kapta meg az intézmény. A topolyai Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Középiskola egy gimnáziumi tagozatot nyithat magyarul, és egyet szerb nyelven, és ha ez a tendencia folytatódik, az iskola miniatűrré válik, veszélyeztetve lesz a léte. Egy elvégzett felmérés szerint a község területén két-két elsős tagozat is megtelne az első kívánságok szerint — figyelmeztetett a képviselő.

Talán még mindig nem történik katasztrófa — tette hozzá, majd arra kérte az MNT-t és főleg azokat, akik oktatással foglalkoznak, hogy a következő évet tekintve segítsenek a topolyai gimnáziumnak, hogy visszaálljon az a létszám, amellyel az intézmény jól tud működni. Reagálásában Hajnal Jenő, az MNT elnöke elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Tanács, az illetékes bizottság és az oktatással megbízottak vállalják, hogy a következő tanévkezdéssel a topolyai helyzetet külön körbejárják, hogy jó megoldást találjanak.

— Mi ezt megpróbáltuk jó pár évvel ezelőtt, de sajnos olyan helyzet teremtődött, hogy az iskolák között nem tudtuk azt a kompromisszumot megtalálni, amely optimális lett volna számunkra, hogy tudjuk támogatni az egész rendszert. Ezt kellene úgy előkészíteni Topolyán, hogy amikor kimegyünk, akkor egy védhető elképzelést, terveket találjunk, és ne egymás között rivalizáló iskolai vezetők üljenek le egymással — fogalmazott az MNT elnöke, hozzátéve, hogy mind az önkormányzat, mind a nemzeti tanács ebből a szempontból partner lesz.

Az egyéb napirendi pontok mellett az is kiderült, mely újabb iskolák kérvényezték 15 főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű osztály megnyitását. Ezek a doroszlói Petőfi Sándor Általános Iskola, a gombosi József Attila Általános Iskola, a pancsovai Testvériség–Egység Általános Iskola, a torontálvásárhelyi Moša Pijade Általános Iskola, a székelykevei Žarko Zrenjanin Általános Iskola, a gunarasi Dózsa György Általános Iskola, a tiszakálmánfalvai Ivo Andrić Általános Iskola, a bezdáni Testvériség–Egység Általános Iskola, a temerini Kókai Imre Általános Iskola, a bácskertesi József Attila Általános Iskola, az újvidéki József Attila Általános Iskola, a padéi Szervó Mihály Általános Iskola, a nagybecskereki Szervó Mihály Általános Iskola, a szabadkai Ivan Goran Kovačić Általános Iskola, az óbecsei Zdravko Gložanski Általános Iskola, a szajáni Móra Károly Általános Iskola és a kisoroszi Gligorije Popov Általános Iskola. Minden egyes kis létszámú magyar tagozat megnyitását egyhangúlag támogatta a megjelent 29 tanácstag.

Forrás: Hét Nap