A mesemondás folklorizmusa | Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapja Skip to main content
  • Трг жртава фашизма 9, 24000 Суботица
  • office@mnt.org.rs
  • +381 (24) 524 534

You are here

A mesemondás folklorizmusa

Szakmai nap volt Zentán a Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny 25 éves jubileuma alkalmából

Szakmai napot tartottak pénteken Zentán a Művelődési Ház Kamaratermében, ahol a Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny 25 éves jubileuma alkalmából gyűltek össze a szakemberek, pedagógusok. A rendezvény egyik fő pillére az volt, hogy ráirányítsák a közvélemény figyelmét a magyar néphagyomány élő jelenvalóságára, arra, hogy az elmúlt 25 év tapasztalatait, eredményeit, útkeresését és értékeit hogyan örökítsék tovább.

– A legkiválóbb vajdasági és magyarországi néprajzkutatók szakelőadásait meghallgatva erőt gyűjthetünk a népmesemondás hagyományának megújításához. Fontos, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsük, népmesemondó műhelyeket alakítsunk újra, hiszen közösségmegtartó ereje van – mondta Hugyik Richárd, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ igazgatója.

– Az idén jubiláló rendezvény 1994-ben jött létre, szinte a semmiből a Durindó és a Gyöngyösbokréta kísérő rendezvényeként. Néhány év alatt a mesemondás folklorizmusának egyik legfőbb ösztönzőjévé vált, mára a Kárpát-medence egyik legrangosabb mesemondó versenyévé nőtte ki magát. A nemes versengés az elmúlt negyed évszázadban jól példázta, hogy bár napjainkra megváltoztak a mesemondás körülményei, mégis a versenyhelyzet és a közösségi példaadás mennyire motiválhatja az érdeklődőket az anyanyelv és a népköltészet megőrzésére, a hagyományok elsajátítására, illetve újra értelmezésére – mondta Mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

E szakmai nappal a népmese fontossága lett a középpontba állítva, ahol nemcsak a mesemondás, mint verseny jelenik meg a kulturális életben, hanem mint élő hagyomány, egy olyan értékmegőrző tevékenység, melyet szüleinktől, nagyszüleinktől is hozhatunk, lokációhoz mérten akár tájszólással fűszerezve. Több néprajzkutató előadását hallgathatta meg az érdeklődő közönség, többek között mgr. Dévavári Beszédes Valéria, dr. Raffai Judit és dr. Sándor Ildikó előadását. Mellettük a Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny népmesemondó műhelyvezetői is bemutatkoztak, akik közül többen is mesefadíjasok, így felszólalásukat hallgatva szinte egy kisebb mesébe csöppenhetett az ember. Ott volt Toldi István Bácskertesről, Szalai Eszter Hajdújárásról, Lőcsei Antal Hertelendyfalváról, Szabó Réka Ludasról, Kónya-Kovács Ottília Muzslyáról, Joó Gyűlvész Margit Székelykevéről és Szarvák Anikó, illetve Berecz Gábor Zsuzsanna Felsőhegyről, ahol Csonti Melinda is műhelyvezetőként tevékenykedik.

A szakmai nap második részében könyvbemutató volt, Boja Patyi Sarolta: A pipicslámpa fényénél című moholi népmeséket és mondákat tartalmazó kötetének a bemutatója, ahol a szerzővel mgr. Dévavári Beszédes Valéria beszélgetett. Ezt egy kerekasztal- beszélgetés követte, ahol már sokkal interaktívabb keretek között tudtak beszélni a népmesemondó verseny jövőjéről, a különböző kihívásokról, távlatokról, a népmesemondó műhelyek támogatásáról és felélesztéséről, tulajdonképpen mindarról, ami előreviszi a népmese közösségformáló erejében rejlő energiát. A beszélgetésben közreműködött Baráth Hajnal Anna, a Zentai Könyvtár vezetője, Juhász Gyula, a Hagyományok Háza délvidéki koordinátora, Juhász Lassú Kornélia, a Zentai Városi Könyvtár munkatársa, Kónya-Kovács Ottília, a muzslyai népmesemondó műhely vezetője, dr. Raffai Judit, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar docense, Toldi István, a bácskertesi népmesemondó műhely vezetője, és Vörös Zsuzsanna, a Hagyományok Háza szakmunkatársa. A beszélgetést vezette dr. Sándor Ildikó néprajzkutató.

Jelenlétével megtisztelte a rendezvényt Perpauer Attila, Zenta község művelődési és oktatási tanácsosa, Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatónője, Kopasz Ildikó, a Hófehérke Óvoda igazgató asszonya, Nagy Abonyi Ágnes, a Zentai Városi Múzeum néprajzkutatója, muzeológusa, illetve számos pedagógus is, akik meríteni tudtak az előadásokból.

Mind a szervezők, előadók, mind a hallgatóság bíznak a sikeres folytatásban, a műhelymunkák erősítésében, hiszen nemcsak versenyek színtereként van szükségünk a mesékre, hanem a hétköznapok szintjén is, amikor elsajátítjuk, magunkévá tesszük az adott népmeséket, melyek elődeinktől szálltak ránk. Ezt őrizni és éltetni kell, valamint tovább kell vinni, mert érték.

A szakmai nap a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Hagyományok Háza Budapest és a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ együttműködésével és a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával valósult meg.

Forrás: Magyar Szó, 2019. február 9–10. 12.