Évet zárt és kezdett a Magyar Nemzeti Tanács | Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapja Skip to main content

facebookinstagram

You are here

Évet zárt és kezdett a Magyar Nemzeti Tanács

A nemzeti tanács következő évi tevékenységét a folytonosság és a fejlesztések jegyében tervezték

Harmadik rendes, idei utolsó ülésén a Magyar Nemzeti Tanács elfogadta idei évi költségvetésének módosítását, majd következő évi költségvetését és munkatervét. Napirenden szerepeltek még az MNT által alapított és társalapított intézmények jövő évi munkatervei, de oktatáshoz kapcsolódó beterjesztéseket is megvitatott, majd elfogadott a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzati szerve.

A pénteki szabadkai ülésen elhangzottak szerint az MNT következő évi tevékenységét a folytonosság és a további fejlesztések fogják jellemezni. Mgr. Hajnal Jenő (Magyar Összefogás), az MNT elnökének szavai szerint az MNT, az elmúlt évekhez hasonlóan, továbbra is odafigyel a közösségre, meghallgatja annak igényeit és elképzeléseit, majd segít azok megvalósításában. Emellett Magyarország kormányának az elkövetkező négy évre megfogalmazott céljaihoz igazodva hozzájárul a kisebbségi közösség biztonságának a biztosításához, továbbá pozicionálásához a közép-európai együttgondolkodásban.

– 2019 első hónapjaiban a tanácsra a négy évre szóló fejlesztési koncepciók és cselekvési tervek kidolgozása vár. Az egyes területeken végrehajtandó infrastrukturális és szakmai fejlesztések során célunk, hogy európai viszonylatban is kiemelkedő, egyedi értéket hozzunk létre, amely az európai léptékkel is felveszi a versenyt. Az egész világban zajló digitális átalakulás ugyanis olyan átfogó társadalmi jelenség, amely alapjaiban változtatja meg közösségünk életét, valamint oktatási, kulturális, tájékoztatási, közéleti és vállalkozói tevékenységének szervezését. A digitális térben a határok megszűnnek, a távolságok relativizálódnak. Ebben az átalakulásban mind a szerbiai, mind pedig a magyarországi kormány támogatására számítunk. Partnerek szeretnénk lenni abban, hogy a vajdasági magyarság is mielőbb a digitalizáció nyertese legyen – taglalta a terveket Hajnal Jenő.

Az elkövetkező négy évben az MNT szeretné hangsúlyosabbá tenni a hatáskörébe tartozó egyes területek közötti összehangoltságot, emelte ki a 2019. évi munkaterv beterjesztőjeként Hajnal Jenő elnök. Mint hozzátette, cél, hogy a digitalizáció fontosságát és hasznosságát felismerve, illetve kihasználva, minden korosztálynak legyen lehetősége arra, hogy digitális felkészültségét gyarapítsa. Az is cél, hogy minden vajdasági magyar vállalkozás esélyt kapjon versenyképességének növelésére és a nemzetközi versenyben a történelmi mértékű digitális átalakulás nyerteseként lépjen előre, hangsúlyozta az MNT elnöke.

– Az oktatás és a közösségfejlesztés területén elért korábbi eredmények lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a vajdasági magyar közösség megtartása mellett célzottan megszólítsuk az oktatási, vagy munkavállalási céllal elvándorló fiatalokat, illetve biztosítsuk azokat a lehetőségeket, amelyek mentén naprakész információkhoz juthatnak az őket érintő hazai lehetőségek tekintetében. A kulturális élet területén a közművelődés eszközeivel továbbra is szeretnénk hozzájárulni a vajdasági magyarság életminőségének javításához, valamint identitástudatának és önbecsülésének a megerősítéséhez – fogalmazott Hajnal Jenő.

Ezután került napirendre az MNT következő évi költségvetése, amely, az eddigiekhez hasonlóan, nyolc tételből tevődik össze: az előző évből átvitt eszközök, a külföldi államok adománya, a köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati költségvetésekből érkező eszközök, a kamatbevétel, a természetes és jogi személyek befizetései, valamint a vegyes bevételek elnevezésű tételekből. Az MNT 2019-ben 1,756 milliárd dinárból gazdálkodhat.

A költségvetéshez hozzászóló Kalmár Zsuzsanna (Magyar Mozgalom) egyebek mellett a szabadkai székhelyű, Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ (VM4K) tevékenysége kapcsán adott hangot aggályainak, értékelése szerint az intézmény túlságosan rátelepszik Szabadka kulturális életére. Egy város kulturális élete akkor elégíti ki a polgárok igényeit, ha minél sokszínűbb, azaz minél nagyobb területet fed le, fejtette ki a képviselő, majd megkérdezte, hogy a VM4K milyen kutatási programokat valósít meg, mert ezekről szerinte nem sokat tudni.

Mengyán Pletikoszity Ildikó (MM) szerint a következő évi munkatervben sok és nagyon jó program szerepel, ám mint kifejtette, érdemes lenne megfontolni, hogy a kevesebb olykor több. Míg például a tanárok korábban arra panaszkodtak, hogy nincsen elég rendezvény, most már az a gond, hogy a mind kevesebb gyermek okán túlságosan sok a rendezvény, ez pedig kellemetlen kényszerhelyzeteket teremt, ezért érdemes lenne felülvizsgálni az egyes rendezvények fontosságát, illetve indokoltságát, mondta Mengyán Pletikoszity Ildikó, majd a szerb, mint környezetnyelv oktatása megreformálásának fontosságáról beszélt, kiemelvén: tanárként azt tapasztalja, hogy az államnyelv nem megfelelő ismerete az egyik első számú kerékkötője a magyar fiatalok Újvidéken, vagy Szerbiában folytatott egyetemi tanulmányainak.

Erre a fejtegetésre reagált Petkovics Márta (MÖ), mondván: 2018-ban a szerb nyelv oktatásában áttörő lépésre került sor, szerinte ez segíteni fogja a középiskolások későbbi érvényesülését, főleg azt követően, hogy az úgynevezett nagy érettségi lesz a „belépő” az egyetemekre. 2019-ben is folytatódnak a korábban megkezdett programok, ezeknek mind az a szerepe, hogy megmutassák a fiataloknak az itthon tanulásban rejlő előnyöket, tette hozzá a képviselő.

Ezt megelőzően a tanács elfogadta idei évi költségvetésének módosítását. Ez az egyes tételek módosulása miatt vált indokolttá, emelte ki beterjesztőként Jerasz Anikó (MÖ), az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke. Mint hozzátette, módosul a külföldi országok adománya tétel, továbbá változások álltak be a tartományi és a helyi önkormányzati eszközök tekintetében – mindkettő növekedett –, másrészt viszont a tervezetthez képest csökkentek a kamatbevételek, de az ösztöndíjak visszautalásai is a vártnál rosszabbul alakultak. Mindennek okán a bevételek és a kiadások 1,617 milliárd dinárról 1, 610 milliárd dinárra csökkennek, azaz a különbség megközelítőleg 6,6 millió dinár.

Mindezt követően napirendre és elfogadásra került a Szekeres László Alapítvány, az újvidéki székhelyű Európa Kollégium, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, az adai Szarvas Gábor Könyvtár, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár, a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár, a Kishegyesi Könyvtár, továbbá a Pannónia Alapítvány 2019. évi munka- és pénzügyi tervei.

A Magyar Mozgalom képviselői egy, a vajdasági magyarság elvándorlásának a mértékét és okait vizsgáló kutatás – 1200 fős mintán való reprezentatív társadalomtudományi kutatás formájában –  elkészítését javasolták előterjesztés formájában. Dr. Novák Anikó (MM) indoklása szerint fontos lenne valós képet kapni az aktuális helyzetről.

A beterjesztéshez kapcsolódóan Hajnal Jenő elmondta, hogy a Végrehajtó Bizottság, harmadik rendkívüli ülésén – amelyen részt vett az MNT elnöke és alelnöke –, megtárgyalta az MM javaslatát és egyhangúlag arra a megállapításra jutott, hogy „egy kutatás akkor lehet hasznos a közösség számára, ha az az alkalmazott tudomány szemszögéből válaszol azokra a kérdésekre, amelyek előreviszik a közösséget”.

– Számunkra fontos, hogy egy kutatás ne arról szóljon, hogy minél több konferencián szerepelhessünk, vagy 100 ezer dinár értékben Londonba, esetleg Münchenbe kiránduljunk. Nekünk, akik a vajdasági magyarság érdekeit tartjuk szem előtt, nincsen időnk a mellébeszélésre. A hányan költöztek tartósan külföldre, vagy hányan ingáznak, esetleg hányan maradtak itthon kérdéseket költséges kutatás nélkül is meg lehet válaszolni, de ezzel egy tapodtat sem haladunk előre – fogalmazott Hajnal Jenő.

Forrás: Magyar Szó, 2018. december 29–30. 1. 5.