Lapunk szerdai számában Dragan Rokvić, a Szabadkai Városi Könyvtár igazgatója részletezte, hogy milyen támogatások állnak rendelkezésükre, és milyen nehézségekkel küzdenek. (Az alapító, vagyis Szabadka város költségvetéséből ugyanis kevés jutott az intézménynek, így az idén alig 300 000 dinárból kell könyvet vásárolniuk, és körülbelül ennyi pénz jut a többtucatnyi rendezvényük megszervezésére is.) Óbecsén egyetlen dinár sincs könyvek vásárlására, Újvidéken 4,25 millió dinárt tud a Városi Könyvtár e célra fordítani, bár egy ekkora város esetében ennél jóval nagyobb összegre lenne szükség.
A Szabadkai Városi Könyvtár a város büszkesége
A szabadkai könyvtárigazgató nyilatkozatának azon részéhez kapcsolódva, hogy az MNT hathatós támogatást nyújt a könyvtárnak, és ezzel együtt a város kulturális turizmusának fellendítését is szorgalmazza, Lovas Ildikóval, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagjával beszélgettünk:
– Az MNT kiemelt kulturális intézménye a Szabadkai Városi Könyvtár, amellyel az elmúlt négy évben és az előttünk álló időszakban is jelentős együttműködési terveink vannak. Az MNT kultúrprioritásai között mindenképpen szerepelnek azok az intézmények, amelyek a magyar szellemi örökséget őrzik. Ezek között kiemelt helyen áll a Szabadkai Városi Könyvtár és Dragan Rokvić igazgatóval igazán konstruktív módon működünk együtt. Egy háromnyelvű intézményről van szó, ahol egyenrangú a szerb, a magyar és a horvát nyelv, ez az előző vezetőségnél, a nemrég nyugdíjba ment Ágoston Pribilla Valériánál is így volt.
A magyar kultúra napja alkalmából, a nemrég elhunyt Hankiss Elemérre hivatkozva is elhangzott, hogy a kultúra nem luxus. Ez valóban így van, nem gondolom azt, hogy a három nyelven működő intézmények bármelyike vagy Szabadka alapvetően három nyelvre, kulturális identitásra épülő összkulturális életének kiemelt támogatása luxus volna. Ellenkezőleg, azt gondolom, hogy ez egy olyan vívmány, amelyet mind az önkormányzatnak, mind a nemzeti tanácsoknak támogatniuk kell. Az, hogy az önkormányzat milyen kulturális politikát folytat, az önkormányzatra tartozik, az MNT kulturális politikája pedig a kulturális stratégiába van lefektetve. Bennünket ez kötelez, ezek a programok és irányvonalak adottak.
Három részre bontanám a Szabadkai Városi Könyvtárat illető támogatást. Egyik a 2012-ben vásárolt szkenner, amely segítségével a magyar szellemi örökség egy részét képező újságok, folyóiratok, heti- és napilapok digitalizálásra kerültek. Nagyon fontos, hogy ily módon a kutatók és az olvasók számára is elérhetővé váltak, és az elkövetkező időszakban kialakításra kerülő, virtuális vajdasági magyar múzeum részét fogják képezni. Ez a nagyon drága szkenner megvásárlása, amivel támogattuk a könyvtárat, az első lépcsőfoka a virtuális örökség múzeumának, amelyet a vajdasági magyar közösség készít, és az európai trendekhez teljes mértékben alkalmazkodik. Ezt a szkennert használni lehet más dokumentumok digitalizálására is.
A másik, hogy az MNT segített egy jármű megvásárlásában. A 125 éves Szabadkai Városi Könyvtár életében ez az első jármű, amely a tulajdonukat képezi. Döbbenten álltam a tény előtt, hogy egy 125 éves intézménynek még soha nem volt saját autója, holott fiókkönyvtárai irányába feladatokat kell ellátnia. Ez egy elég nagy összegű támogatás, amelyet az MNT ahhoz a feltételhez kötött, hogy az önkormányzat magára vállalja a részletek fizetését. Ez megtörtént, de a költségvetésből kimaradt. Remélhetőleg ezek a kérdések rendezésre kerülnek, máskülönben nem tudják használni az autót. Emellett a múlt év végén az MNT kilencszázezer dinárral támogatta a Szabadkai Városi Könyvtárat abban, hogy magyar könyveket vásároljon. Ez nagyobb összeg annál, mint amit az önkormányzat a három nyelvterületre együtt jóváhagyott. Nem gondolom, hogy az MNT támogatása kiváltja a városi támogatást, amelyet továbbra is három részre kell osztani. Az viszont biztos, hogy az MNT felelőssége fokozott a magyar közösség irányába, és mivel Szabadka a vajdasági magyar közösség egyik lényeges központja, egyebek között középiskolai centrum, fontos tehát, hogy a reményeink szerint továbbtanuló diákok könyvekhez jussanak és olvassanak.
A Szabadkai Városi Könyvtár felújításának terve
– Az örökségmegőrzés és a napi feladatok ellátásnak támogatása mellett a harmadik pillér egy nagy vállalkozás, amelyet Dragan Rokvić igazgatóval találtunk ki – folytatta Lovas Ildikó.
– Azzal, hogy a Szabadkai Városi Könyvtár egy műemlék jellegű épületben helyezkedik el, nem képes egyszerre műemlékként funkcionálni és vállalni a korunk diktálta kihívásokat, azaz megfelelni az egyetemisták elvárásainak, a tanulók pedagógiai foglalkozásának, az olvasóterem hatékony használatának, az irodalmi estek, tanácskozások kényelmes megtartásának. Célunk tehát egy multifunkcionális olvasóterem kialakítása, ahová az időseknek az újságolvasáshoz nem kell lépcsőket mászniuk, de alkalmas kisebb csoportos foglalkozásokra, barátkozásokra, megbeszélésekre is, ugyanakkor megtartani az épület műemlék jellegét. Erre tettem javaslatot, azt pedig az igazgató elfogadta. Felvettük a kapcsolatot a Petőfi Irodalmi Múzeummal, segítségükkel a Szabadkai Városi Könyvtár olvasótermét kiállítóteremmé, múzeummá szeretnénk átalakítani. Ezzel a turisztikai útvonalunk szerves részévé válna, hiszen ez a kaszinó, a Pacsirta egyik központi helye. Szeretnénk tehát egy irodalmi, a kaszinó hangulatát idéző múzeumot kialakítani a Szabadkai Városi Könyvtár olvasótermében, visszaadni a Kosztolányi-korabeli hangulatot, megmutatni az értékeket, a régi és ritka könyveket. Ehhez ajánlotta fel a segítségét a Petőfi Irodalmi Múzeum. Közreműködésükkel kidolgozzuk azt a vizuális kinézetet, amely lehetővé teszi, hogy bemutatásra kerüljön például a Csáth-napló és az önképzőköri napló, amely eredményeként Kosztolányit kidobták a gimnáziumból. Komolyan gondoljuk azt, amit a Séta Kosztolányival című nemrég megjelent kötetünkben felvázoltunk, hogy egy olyan a magyar kulturális örökség vérkeringésébe kapcsoljuk be Szabadkát, amely a város egészének jelentős bevételi forrást jelent a turizmus részéről. Már most érkeznek turisták, ez csak fokozódhat a vasúthálózat kiépítésével. Szabadka egyik legrégebbi kulturális intézménye a Szabadkai Városi Könyvtár. Az egész város büszkesége. Ugyanakkor nem teszünk különbséget. A Zsinagóga felépítését ugyanolyan fontosnak tartjuk. A Zsinagóga mint a zsidó kulturális örökség része egyben a magyar kulturális örökség része is. A folyamat pedig kiteljesül azzal, hogy a Szentháromság-szobor visszakerül eredeti helyére. Reméljük, hogy Szabadka város tereinek újragondolásánál is együtt tudunk majd működni az önkormányzattal. A tereket a 21. századhoz igazítani és ahhoz az arculathoz, amelyet a szabadkaiak szeretnek, amelyre büszkék és amelyek visszaköszönnek a régi szövegekből.
A könyvtár olvasótermét elérhetőbbé tervezzük tenni, méghozzá az udvari rész helyiségeit lebontva. Ott szeretnénk egy multimediális olvasóközpontot kialakítani, ahová bárki bemehet, az utcáról lehetne megközelíteni, ezzel különválasztanánk a műemlékvédelmi részről. Ehhez a tervdokumentáció elkészítésének költségeit az MNT magára vállalta, és kiemelt nemzeti projektumként kezeli. Egy ilyen terv kidolgozása több mint félmillió dinár. Amikor pedig elkészül a terv, feltehetőleg a következő évtől már a megvalósuláson gondolkodhatunk. Reméljük, hogy az építkezést két év alatt sikerül befejezni. Amennyiben lehetőség kínálkozik, ezt a szabadkai önkormányzattal szeretnénk megvalósítani, ugyanúgy, mint mást is. A Szentháromság-szobor visszaállítását is együtt valósítjuk meg, az önkormányzattal jó az együttműködésünk, összehangolt munkát folytatunk. A Zsinagógát is közösen újítjuk fel, Maglai Jenő polgármester úr olyan bizottságot állított össze, amelyben az MNT is képviselve van. Minden vonatkozásban a várossal együtt gondolkodunk.
Mindehhez hozzátartozik a Szent Teréz-székesegyház felújítása is, amely az idén 500 éve született Avilai Szent Teréz nevét viseli. Ezt a projektumot 165 millió forinttal támogatja a magyar állam, a pénz szintén az MNT-hez érkezik. Ezeket a felújítások mind a kulturális turizmus fellendülését szolgálják – hallottuk Lovas Ildikótól.
A Szabadkai Városi Könyvtár támogatásával kapcsolatban Maglai Jenő polgármester – az önkormányzatban kapott ígéret alapján – kedden nyilatkozik lapunknak.
Egyetlen dinár sincs könyvek vásárlására Óbecsén
Ahogy tavaly, úgy az idén is 0 dinárból kell eleget tennie az Óbecsei Népkönyvárnak a könyvállomány bővítésére vonatkozó törvényes kötelezettségének – tudtuk meg Šormaz Izabella igazgatónőtől.
– Az Óbecsei Népkönyvtár fenntartására (a fizetésekre, járulékokra, rezsiköltségekre, fogyóeszközökre) 14 706 000 dinárt, a programtevékenységekre pedig mindössze 1 180 000 dinárt kapunk ebben az évben. Könyvvásárlásra a községi költségvetés egyetlen dinárt sem szán. Mi a szeptember 1-jei határidőre átadtunk a költségvetési kalkulációnkat, ebben összesen 34 124 000 dinárt terveztünk be: 10 milliót kértünk például azért, hogy egy alsó épületet a mozgáskorlátozottak számára is megközelíthetővé tehessünk, a felső termet pedig olvasóteremmé alakítsuk át. 3 850 000 dinárt kértünk könyvekre és számítástechnikai kiadásokra, a törvény szerint ugyanis Óbecse lakosságának a száma alapján nekünk évente 3 150 000 milliót kellene új könyvek beszerzésére fordítani – részletezte Šormaz Izabella.
Ennek a törvényes kötelezettségnek az óbecsei önkormányzat nem tesz eleget. Az évente megvásárolandó 4500 könyvnek nagyjából fele szerb, fele magyar nyelvű kellene hogy legyen, de sajnos magyar könyvből kevesebb kerül a polcokra.
– A szerb nyelvű könyveket hazai pályázatok útján biztosítani tudjuk, de az egyébként is drágább magyar könyvállományt főleg lakossági adományokból és testvérvárosi felajánlásokból tudjuk gyarapítani. Már tavaly sem kaptunk a községi költségvetésből pénzt könyvek vásárlására, de mivel az előző év végén érkezett utolsó könyvcsomagot 2014 elején dolgoztunk fel, nem érintett bennünket olyan érzékenyen ez a helyzet. Most nincs ilyen tartalékunk, ráadásul annak idején kimaradtunk a Márai-programból és a Magyar Nemzeti Tanácstól sem kaptunk ilyen jellegű támogatást. Igazán kétségbe vagyunk esve – mondta az igazgatónő.
Újvidéki helyzetkép
A tavalyi év folyamán a Városi Könyvtár a működéséhez szükséges pénzeszközök legnagyobb részét a városi költségvetésből kapta (91,88 százalék), ami pénzben kifejezve 97 501 268,44 dinárt tesz ki. A támogatások maradékát a tartománytól, a köztársaságtól és a karlócai községtől kapta (1,65 százalék, pénzben 1 748 968,66 dinár), a saját bevételek 6,47 százalékot tesznek ki, azaz 6 877 254,06 dinárt.
A könyvtár a pénzeszközöket a 2014-es munka- és pénzügyi tervvel összhangban költötte el.
A támogatások legnagyobb részét a foglalkoztatottak jövedelmére, valamint a nyugállományba vonult dolgozók végkielégítésekre költötték, ami 73 676 162,01 dinárt tesz ki, ez a bevételek 69 százalékát jelenti.
A költségek következő csoportja a közműdíjak és a biztosítás kategóriájába tartozik (fűtés, áram, kommunális költségek, kommunikáció és biztosítás). Ezek a költségek összesen 8 986 489,31 dinárt tesznek ki, ami a támogatások 8,47 százaléka.
A költségek harmadik csoportjába tartoznak a könyvtár munkatervébe tartozó aktivitások (munkajellegű utazások, külön szerződésben foglalt szolgáltatások, fenntartási költségek), erre a könyvtár 12 128 592,03 dinárt költött, azaz a támogatások 11,43 százalékát. A harmadik csoportba tartozik még a tájékoztatás, valamint a saját kiadói tevékenység, erre a célra 1 025 170,58 dinárt költöttek. Ide tartoznak még a művelődéshez kapcsolódó szolgáltatások – itt olyan munkatársakról van szó, akiket a könyvtár külön megbízott egy-egy irodalmi est alkalmával. Erre a célra 1 306 394,35 dinárt költöttek. Az épület fenntartására és a javításokra 3 108 793,96 dinárt szántak.
A költségek negyedik csoportját a felszerelési költségek alkotják, ami összesen 10 104 885,90 dinár. Ebből a legnagyobb részt könyvek vásárlására költötték, az önkormányzattól 5 923 380,00 dinárt kaptak erre a célra, saját eszközökből ezt a keretet még 612 425,00 dinárral kibővítették, ami azt jelenti, hogy könyvekre összesen 6 535 805,00 dinárt költöttek.
Az újvidéki Városi Könyvtár idei évi pénzügyi- és munkaterve alapján, összesen 115 868 600,50 dinárra számít. A városi költségvetésből 109 468 602,50 dinár jut a könyvtárnak, ami a bevételek 94,48 százalékát teszi ki, a saját bevételekből pedig 6 399 998,00 dinárra számítanak, ami a tervezett összeg 5,52 százaléka.
A támogatásból 69 707 493,50 dinárt a foglalkoztatottak jövedelmeire költenek. Az anyagi költségek 12 930 144,00 dinárt tesznek ki erre az évre.
A programszerű aktivitásokra, a felszerelések és az épületek fenntartására összesen 12 173 872,00 dinárt terveztek. A saját kiadói tevékenységre szánt összeg 1 221 015,00 dinár, a művelődési rendezvényekre, irodalmi találkozókra 937 500,00 dinárt költenek. A városi könyvtár épületének és a felszerelésének a fenntartására összesen 3 040 000,00 dinárt irányoztak elő.
Az idei könyv- és felszerelés vásárlására előirányzott összeg 10 012 200,00 dinár, ebből 4 250 00,00 dinár jut a könyvekre (az önkormányzat része 3 700 000,00 dinár, a saját bevételek pedig 550 000 dinárt tesznek ki).
Újvidéknek jelenleg 341 625 bejelentett lakosa van, a Szerb Népi Könyvtár ajánlata alapján, a 26 250 könyvtári egység felújítására összesen 18 775 000,00 dinárra lenne szükség. Az újvidéki Városi Könyvtár sajnos nem képes az ajánlott összegért könyveket vásárolni, mert az önkormányzattól nem kapott elegendő pénzt. A Szerb Népi Könyvtár ajánlása alapján, a 70 hazai periodikum felújítására 350 000 dináros támogatásra lenne szükség, 5 külföldi periodikumra pedig 50 000 dinár szükséges.
Ennek alapján, az idei évben könyvvásárlásra és a periodikumok beszerzésére összesen 18 002 200,00 dinárra lenne szükség.
Forrás: Magyar Szó