Egyedül Szabadka nem nyújtotta be a jelöltekre vonatkozó űrlapokat
Ülésezett a Magyar Nemzeti Tanács. A képviselők a középiskolai férőhelyek számáról, több igazgatói és iskolaszéki kinevezésről, valamint utcanévváltozásról szavaztak a csütörtöki ülésen.
Az MNT tagjai egyöntetűen kifogásolták a szabadkai önkormányzat hiányos oktatásügyi jelöléseit, mivel az űrlapokat a személyes adatok védelmére hivatkozva legtöbbször kitöltetlenül továbbították a kisebbségi önkormányzathoz. Az ellenzék szerint a magyar érdekképviselet eredménytelenségét bizonyítja az önkormányzat viszonyulása, a hatalmi többség abban bízik, hogy az államigazgatási minisztérium segítségével és a most parlamenti eljárásban lévő, nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadásával a szabadkai önkormányzatot is rákényszeríthetik a jogkövető magatartásra.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke köszöntőjében üdvözölte a jelenleg éppen parlamenti eljárásban lévő, nemzeti tanácsokról szóló törvény végleges változatát, amely az MNT elnöke szerint nem jelent visszaesést a korábban életben lévő szabályozáshoz képest. „Nem volt hiábavaló az MNT fáradozása, számos olyan hatáskör visszakerül a törvénybe, amelyet az alkotmánybíróság négy éve alkotmányellenesnek ítélt, illetve néhány új jogkörrel is bővül a jelenleg elfogadás előtt álló törvényjavaslat” – jelentette be Hajnal Jenő. Hozzátette: Az új törvény elfogadása garantálja, hogy az őszi nemzeti tanácsi választások után is ugyanolyan hatáskörökkel és újabb jogosítványokkal folytathassák a munkát a képviselők.
Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) képviselője az ülés végén ismertette pártja kifogásait, egyben felszólította a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőit, hogy a koalíciós kényszernek ellenállva ne szavazzák meg a törvénymódosítást. Tari elmondta, hogy pártja tiltakozik a szerintük rosszirányú módosítás ellen, és tiltakozásra szólítják fel a vajdasági magyarokat is. A VMDK kifogásolja, hogy a VMSZ és az MNT a vajdasági magyar közösség megkérdezése nélkül tárgyalt a kisebbségi törvénymódosításról, amely nem felel meg a nemzeti önrendelkezés alapvető igényeinek, nem biztosítja a kisebbség közjogi illetékességét az önazonosság megőrzése terén, még a kulturális autonómia feltételeit sem elégíti ki – mondta. Továbbá nem szavatolja a közpénzeket a nemzeti tanácsok döntéseinek végrehajtásához, csökkenti a közösség szerzett jogait, illetve nem teszi lehetővé azt sem, hogy állást foglaljanak a kisebbséget érintő jelentősebb kérdések terén. Diszkriminatívnak nevezte a törvénytervezetet a kisebbségi pártokban politizáló egyénekkel szemben. Az ellenzéki képviselő továbbá nehezményezte, hogy a törvény a nemzeti tanácsok munkáját a hatalmi szervek folyamatos ellenőrzése, gyámsága alá vonja – fogalmazott. Tari szerint a nemzeti tanácsi törvény módosítása előnyhöz juttatja a nagy pártokat és lehetőséget ad a kakukkpártok megjelenésének, továbbá nem teszi lehetővé a névjegyzék pártoktól független naprakész frissítését sem. Az európai mércék vonatkozásában is komoly hátralépésnek nevezte Tari az új törvénymódosítást, amely évtizedekre eltávolítja az autonómiától és a legitimen létrehozott tanács felállításától a vajdasági magyar közösséget. Tari a VMDK nevében felszólította a parlamenti képviselőket, hogy szavazataikkal ne járuljanak hozzá a nemzeti tanácsok leépítéséhez és a szerzett jogok csökkentéséhez.
Hajnal Jenő továbbra is hangsúlyozta, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvénymódosítás terén óriási eredményeket ért el a nemzeti tanács, illetve meglátása szerint nem csorbulnak a szerzett jogok. Példaképp említette a kisebbségi önkormányzatok vagyonának sorsát, amely megszűnésük után csupán részben száll át az államra, hiszen sikerült elérniük, hogy az anyaországi és egyéb forrásokból érkező adományok az esetleges megszűnés után a közösséget szolgáló szervezetekhez kerüljenek. Továbbá a pártfunkciót, tagságot vállaló személyek is tagjai lehessenek a tanácsnak, kivéve az elnöki pozíciót. Elérték azt is, hogy a kiemelt oktatási intézményekben három iskolaszéki tagot a nemzeti tanács javaslatára nevezzenek ki, korábban viszont csak véleményezési joggal bírt a kisebbségi önkormányzat. A kisebbségi névjegyzéket a központi választói névjegyzéken belül a törvény elfogadását követően hivatalból frissítik a jövőben – mondta. Hajnal Jenő kijelentette: Nem csökkent a nemzeti tanácsok jogköre, nem emelték meg mértéktelenül a felügyeletet sem, csupán átláthatóbbá tennék a kisebbségi önkormányzatok munkáját.
Új lehetőségek is nyílnak majd a nemzeti tanácsok számára: javasolhatják egyes anyaországi tanárképzések hazai elismerését, a külföldi tanulmányi versenyek hazai pontozását, így ösztönözve az itthoni továbbtanulást, valamint nagyobb legitimitást kap a fordítói szolgálat, hiszen lehetőség nyílik a legjelentősebb törvények magyar nyelvű fordítására és közzétételére is – emelte ki a törvényben szereplő új hatásköröket az elnök.
Zsoldos Ferenc, a Magyar Mozgalom nemzeti tanácsi tagja az összes dokumentum kötelező fordítására és a kiemelt iskolák számának korlátozására kérdezett rá a törvény kapcsán.
Lulić Emil, az MNT elnökének jogi tanácsadója válaszában elmondta, hogy a fordítással és az ezzel járó büntetésekkel kapcsolatos részt sikerült töröltetniük a tervezetből. Községenként valóban korlátozzák a kiemelt oktatási intézmények számát, azonban ez nem veszélyezteti az MNT jelenlegi oktatási hálózatát, mivel a diákok létszámát tekintve a meglévő kiemelt intézmények továbbra is kiemeltként működhetnek, további bővítésre pedig a tömbben nincs szükség, a szórványban pedig még a bővítésre is lehetőséget ad az új limit – magyarázta.
Az ülés elején a Végrehajtó Bizottság elnöke ismertette a bizottságnak a Vajdaság Autonóm Tartomány területén lévő középiskolák első osztályába beiratkozó tanulók létszámával kapcsolatos korábbi döntését. Jerasz Anikó emlékeztetett arra, hogy az előző ülésen részletesen beszámolt a középiskolás létszámokról, ismételten elmondta, hogy Vajdaságban 86 középiskolai szakon (27 hároméves és 59 négyéves tagozaton) tanulhatnak magyar nyelven a középiskolába iratkozó magyar diákok. A nemzeti tanács január elejétől konstruktívan részt vett az igények és a lehetőségek összehangolásában – mondta. A leendő középiskolások előtt rendkívül gazdag és színes kínálat áll. Évek óta nem volt még ilyen széleskörű középiskolai kínálat Vajdaságban – jelentette ki Jerasz. Ősztől összesen 37 középiskola, ebből 26 szakközépiskola, 2 művészeti középiskola és 9 gimnázium várja a magyar elsősöket Vajdaságban. A középiskolai férőhelyek összlétszáma 2152 – ismertette Jerasz. Előtérbe került a duális oktatás és az informatikai képzések – tette még hozzá a VB elnök asszonya, aki sok sikert kívánt a néhány nap múlva záróvizsgázó nyolcadikosoknak a sikeres kisérettségihez és pályaválasztáshoz.
A tanács elfogadta a Végrehajtó Bizottság döntését több igazgatóválasztási eljárás és iskolaszéki tagcsere kapcsán. Jerasz Anikó kijelentette, hogy minden olyan esetben, ahol magyar nyelvű oktatás folyik az adott intézményben, az oktatási bizottság is részletesen áttekintette és támogatásban részesítette a felterjesztett javaslatokat.
Joó Horti Lívia (Magyar Mozgalom) kifogásolta, hogy míg más önkormányzatok maradéktalanul eleget tettek a Magyar Nemzeti Tanács elvárásainak és hiánytalanul kitöltötték a javasolt tagokra vonatkozó űrlapokat, addig Szabadka csupán a jelöltek nevét és pontos lakcímét küldte el a nemzeti tanácsnak. Szabadka eljárásrendjében kiskorúsítja a Magyar Nemzeti Tanácsot, mert nem tartja szükségesnek a kinevezettek felmentésének véleményezését, illetve nem hajlandó kitöltetni az űrlapokat a jelöltekről – mondta az ellenzéki tanácstag. „Szabadkán jelenleg 20 iskolában oktatnak magyar nyelven, ezért jó lenne tudni, hogy milyen társadalmi, szakmai háttérrel rendelkezik a jelölt” – mondta Joó Horti, aki feltette a kérdést, hogy hogyan működhet úgy a vajdasági magyar érdekképviselet, ha nem képes érvényesíteni az MNT formális követelményeit az önkormányzat felé.
Petkovics Márta (Magyar Összefogás), az MNT oktatási és végrehajtó bizottságának tagja hangsúlyozta, hogy Szabadkán hamarosan több iskolaigazgatói mandátum lejár, számos magyar érdekeltségű kinevezésről is döntés született, ezért elemi érdek, hogy ne gátolják a kinevezéseket annak ellenére sem, hogy az űrlapok valóban hiányosak.
Jerasz Anikó elmondta, hogy az érintett önkormányzat az adatvédelemre hivatkozva nem tett eleget a jelöltek részletes ismertetésének, ezért felvették a kapcsolatot az államigazgatási minisztériummal, hogy ilyen hiányosságokra a jövőben egyetlen kisebbségi érdekeltségű intézmény vonatkozásában sem kerülhessen sor. Hozzátette viszont, hogy a magyar ajkú iskolaszéki jelöltek kitöltötték az adatlapot.
Dudás Károly (Magyar Összefogás) szerint is jóval többet érdemel a nemzeti tanács ebben a kérdésben, az önkormányzatoknak pedig kötelességük eleget tenni a törvényeknek. Ugyanakkor maguk a kinevezések bizonyítják a vajdasági magyarság térvesztését, láthatjuk például, hogy milyen kevés oktatási intézmény visel magyar nevet – emelte ki a képviselő.
Három, 15 főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű általános iskolai osztály megnyitását támogatta a tanács. Jerasz Anikó emlékeztetett, hogy az elsősök iratkozása befejeződött, így várható, hogy ezen túlmenően folyamatosan érkeznek majd az ehhez hasonló kérelmek a nemzeti tanácshoz. A mostani ülésen jóváhagyták, hogy a székelykevei Žarko Zrenjanin Általános Iskolában 6 elsős, az újvidéki József Attila Általános Iskolában 5, a bezdáni Testvériség–egység Általános Iskolában pedig 8 első osztályos kisdiák kezdhesse meg szeptembertől a tanévet.
A Szabadkai Városi Könyvtár és a Kosztolányi Dezső Színház igazgatóválasztási eljárása kapcsán is komoly vita alakult ki az ülésteremben. A könyvtár élére két jelölt is pályázott, bár egyikük visszalépett miután az igazgatóbizottság egyhangúlag Dragan Rokvić közíró kinevezését támogatta. Tari István (VMDK) felhívta a figyelmet arra, hogy az MNT elnöke maga is tagja a Szabadkai Városi Könyvtár igazgatóbizottságának, a jegyzőkönyvből pedig egyértelműen kiderül, hogy a másik jelöltet, Hicsik Dóra könyvtárost támogatta a bizottsági ülésen, mégis a jelenlegi igazgatónak adta a voksát, akinek eddigi munkáját felszólalásában komoly kritikával illette.
Hajnal Jenő (Magyar Összefogás) elmondta, hogy az erőviszonyokat látva döntött a másik jelölt mellett, mert nem akarta a tehetséges fiatal könyvtáros további munkáját ellehetetleníteni hallva a Horvát Nemzeti Tanács képviselőinek viszonyulását a magyar jelölthöz. A fiatal, vezetői tapasztalatokkal nem rendelkező jelölteket a törvény eleve kizárja a vezetői posztokról, hiszen nem szerezhetnek kellő tapasztalatot, ha nem adnak módot rátermettségük bizonyítására. Hajnal szerint a könyvtárakról és általában a közintézményekről szóló törvény megváltoztatásával lehetne orvosolni a helyzetet.
Zsoldos Ferenc (Magyar Mozgalom) kordokumentumnak nevezte az igazgatóbizottság ülésén készült jegyzőkönyvet. Szerinte ha egy jelölt elindul az igazgatói székért, és úgy érzi, hogy alkalmas a vezetői szerep betöltésére, a magyarság érdekképviseleti szervének támogatnia kell a jelöltet. Az MNT viszont csak akkor tudta volna támogatni Hicsik Dórát, ha a tanács elnöke nem szavazott volna a másik pályázóra. Zsoldos szerint ez a fajta „langyos politikai érdekképviselet” nem alkalmas arra, hogy kiálljon a közösség tagjai mellett a jóval markánsabb balkáni politizálás vizein.
Tari István egyetértett azzal, hogy a közéleti szereplőknek szembe kell nézniük a balkáni politizálás nehézségeivel, akik vállalják a küzdelmet, azoknak teljes testszélességgel vállalniuk kell – mondta.
Dudás Károly a horvát és a magyar érdekképviselet közti politikai szakadékkal indokolta a helyzetet, szerinte a magyarság képviselőinek össze kellene fogniuk Szabadkán, így biztosítva a támogatást a közösség tagjainak.
A Kosztolányi Dezső Színház igazgatói posztjára egyetlen pályázat érkezett. A képviselők többsége támogatta Urbán András okleveles rendező újraválasztását. Tari István nehezményezte, hogy a jelölt a kulturális bizottság igazgatói kinevezésről folytatott ülésén nem jelent meg, valamint hevenyészettnek nevezte a jelölt pályázatát is. Hajnal Jenő elmondta, hogy egyetlen igazgatójelöltet sem hallgat nem a bizottság, illetve megtiszteltetésnek nevezte, hogy Urbán András és a hozzá hasonló neves kulturális személyiségek a nemzeti tanács tagjai között szerepelnek. Náray Éva (Magyar Összefogás) a Kulturális Bizottság elnökeként kiállt a jelölt mellett, szerinte egyszerű leszámolás folyik a szószéknél az igazgatói kinevezések címén. Talpai Sándor (Magyar Összefogás) szerint pedig csupán a választási kampány időelőtti megmutatkozásról szólnak az ellenzéki felvetések.
A tanács elfogadta a Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium kiadványok felvásárlására kiírt pályázatára beérkezett listát. Náray Éva elmondta, hogy a minisztérium évente ír ki pályázatot az előző évi könyvtermés felvásárlására, amely alapján a szerbiai könyvtárak bővíthetik a könyvállományukat. Kifogásolta, hogy a könyvkiadók többsége lemaradt erről a pályázatról, így a könyvtáraknak nincs lehetőségük állami támogatással hozzájutni a 2017-es kiadványaikhoz, ami biztos bevételhez juttatná a kiadókat és hozzáférhetővé tenné a legújabb magyar nyelvű könyveket az olvasók számára.
Az ülés utolsó néhány napirendi pontja több újonnan elnevezett utca magyar megnevezéséről szólt. Egy országos rendelet alapján a közeljövőben minden névtelen utcát, teret és városrészt elneveznek, ezért hamarosan számos hasonló kérelem érkezik majd a tanácshoz – mondta Szilágyi Miklós, a Nyelvhasználati Bizottság elnöke, aki megdicsérte az MNT szolgálatának munkáját, hiszen több száz utcanév magyar megfelelőjét határozták meg. Egyben arra kérte a lakosságot, hogy a saját közösségükön belül javasoljanak olyan személyeket, akik megérdemelnék, hogy utcát, teret nevezzenek el róluk, ezáltal a nemzeti tanács is több magyar vonatkozású utcanevet ajánlhat majd az illetés szervek figyelmébe.
Az MNT elnöke bejelentette, hogy a tervek szerint várhatóan július 11-én kerül sor a tanács nyári szünet előtti utolsó ülésére.
Forrás: www.vajma.info