A Vackor-programtól a diplomahonosításig – Oktatási kérdésekről Jerasz Anikóval, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökével
A felsőoktatási ösztöndíjprogram kapcsán Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy át kell gondolni magának az ösztöndíjazásnak a rendszerét, miként tehető jobbá, átláthatóbbá, egyszerűbbé, világosabbá a rendszer. A Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Stratégiájában továbbra is kiemelt helyen szerepel az iskolabuszprogram. Mint az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke a megújuló honlap kapcsán elmondta, az egyablakos internetes megjelenés által meg tudják szólítani az ovisokat és szüleiket, a Vackor-program elsőseit, akiket iskolakezdési csomaggal támogatnak, a különböző, MNT által támogatott nyári és egyéb szakmai táborok résztvevőit, gyerekektől felnőttekig, az egyetemista ösztöndíjasokat és azokat is, akik nem itthon végezték felsőoktatási tanulmányaikat, de honosítani szeretnék diplomájukat és itthon találni meg a helyüket.
A felsőoktatási ösztöndíj hogyan alakul, lesznek-e változások? Mire számíthatnak a fiatalok, akik már részesei az ösztöndíjprogramnak, illetve akik még csak az elkövetkezendőkben részesülnek ösztöndíjban?
– A felsőoktatási ösztöndíjprogram a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt, prioritást élvező programjai közé tartozik. Az elmúlt évek során ennek köszönhetően sikerült elérni, hogy sok olyan fiatal iratkozzon be egyetemre, akinek erre másként nem lett volna lehetősége, és ez mérföldkő a vajdasági magyar gondolkodásban – gondoljunk csak arra, milyen sok magyar gyerek választotta korábban a hároméves középiskolai képzést, vagy részesítette előnyben a szakközépiskolát a gimnáziummal szemben. Ugyanakkor nem csökkent olyan mértékben a magyarországi továbbtanulás, amilyen mértékben szerettük volna, de reméljük, hogy folytatva ezt a folyamatot, népszerűsítve a fiatalok körében az itthoni továbbtanulást, növekedni fog az itthon továbbtanuló egyetemisták száma. Annál is inkább reméljük ezt, mert az idén ősztől már fogadja a 428 magyar egyetemi hallgatót az Európa Kollégium. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a 6 millió euró értékű beruházás az elmúlt öt évtized legjelentősebb magyar jellegű beruházása Újvidéken. És ez közvetlenül is az értelmiségi utánpótlást szolgálja majd szakkollégiumi formájában.
Noha a felsőoktatási ösztöndíjprogram színvonalas szakmai háttérrel rendelkező program, vannak hiányosságai, vannak a működtetésben zökkenők, ez természetes, hiszen emberek működtetik és emberek számára, ugyanakkor érzékeny is a dolog, hiszen pénzről van szó, sok egyetemistának egyéb bevétele nincs a továbbtanuláshoz. Ezért is volt fontos, hogy mielőbb áttekinthessük a rendszert, szinte azonnal a mély vízbe kerültünk. Áttekintve a helyzetet, úgy láttuk, hogy ennek működtetésnek vannak hiányosságai, melyeket a legrövidebb időn belül szeretnénk orvosolni. Az előző összetételű Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatala zömében külsős személyeket alkalmazott az ösztöndíjprogram működtetésére, az internetes oldalak, amelyek a kapcsolattartásra, a felkészítésre szolgáltak, semmilyen kapcsolatban nem voltak az MNT-vel. Ezt nem tartjuk jó megoldásnak, de már felvettük a kapcsolatot a honlapot működtető megbízottakkal, akikkel együttműködve az elkövetkező három hónapban az MNT egyik legjelentősebb programjának, a felsőoktatási ösztöndíjazásnak az elemei visszakerülnek az MNT Hivatalába.
Ezenkívül át kell gondolnunk magának az ösztöndíjazásnak a rendszerét. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy akik kikerülnek a rendszerből, elhagyják az egyetemi oktatás rendszerét, azokat nem tudjuk arra kötelezni, hogy akár részben visszafizessék az ösztöndíjat – éves szinten egy ösztöndíjas esetében ez az összeg 1000–1500 euró között mozog. Fontosnak tartjuk azt, hogy a egyetemistáink érezzék annak felelősségét, ha nem teljesítenek. Ez nemcsak az egymás iránti szolidaritás, felelős gondolkodás kialakítása miatt fontos, hanem pozitív motiváció is. Számos esetben éppen a szülők, egyetemi tanárok hívták fel a figyelmünket arra, hogy amennyiben csak ösztöndíj van, de elvárás nincs, akkor lehet, hogy számszerűen évről évre számos egyetemistánk lesz, de gyakorlatban nem lesznek egyetemet végzett polgáraink. Márpedig azokból hiány van. Nagy szükség volna orvosokra, villamosmérnökökre, matematikatanárokra stb. Ugyanakkor az is egy hibája a rendszernek, hogy azok az ösztöndíjasaink, akik a nagyon nehéz szakokon tanulnak, és úgymond föltételesen be tudták írni az évet, vagyis mennek tovább, de kevesebb kreditponttal, elesnek az MNT-ösztöndíjtól. Ezek kiragadott példák, problémák, amelyekkel az elmúlt két hónapban szembesültünk. Amikor a rendszer visszakerül a Hivatalba, tüzetesen át fogjuk gondolni, miként tehetnénk még jobbá, átláthatóbbá, egyszerűbbé, világosabbá a rendszert. Nagyon fontos, hogy a vajdasági magyar közösség ebből az évi 550 millió forint összegből, amelyet Magyarország nemzeti kormánya biztosít, mi igenis támogatni tudjuk, ki tudjuk nevelni az értelmiségi rétegünket.
Az MNT iskolabuszprogramja, a magyar diákok iskolába való ingyenes szállításának a gyakorlata több községben bejáródott. Mi a helyzet e téren, lesznek-e esetleg változások?
– A Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Stratégiájában továbbra is kiemelt helyen szerepel az iskolabuszprogram. A már meglévő járatokat az iskolaév végéig fenntartjuk, azokban a községekben is, ahol a diákok szállítását személyautókkal oldották meg. Tavaly áprilisban Szabadka Város önkormányzata magára vállalta a községben működtetett iskolabuszok finanszírozását. Ennek példájára párbeszédet kezdeményeztünk a többi önkormányzattal is, hogy vállaljanak szerepet a magyar ajkú diákok utaztatásában. Úgy tűnik, az önkormányzatok nyitottak, részt fognak vállalni ebben a feladatban, hiszen ez törvényes kötelezettségük is. Azokban az esetekben, ahol a gyermekeket távolabbi iskolába kell szállítani annak érdekében, hogy magyarul tanuljanak, az MNT is szerepet vállal, hiszen az önkormányzatnak az iskolába szállítás a kötelező. Az önkormányzatok részéről az együttműködési szándék azért is fontos jelzés nekünk, mert azt szeretnénk, ha a Magyar Nemzeti Tanácsban együttműködő partnert látnának az állami szervek, az önkormányzatok éppúgy, mint az iskolák, a szülők. Mi a meglévő rendszerekbe integrálva szeretnénk kiteljesíteni az anyanyelvi oktatáshoz való jogunkat, ahol csak arra lehetőség nyílik. Ugyanakkor úgy látjuk, az önkormányzatokkal való együttműködés súlyát nem lehet ráterhelni a diáksegélyezőkre, ezt a feladatot a Magyar Nemzeti Tanácsnak kell magára vállalnia. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a diáksegélyezők, amelyek a jelenlegi rendszerben az iskolabuszokat működtetik, amellett, hogy ez a feladatuk is megmarad, de az MNT-vel közös vállalásként, visszakapják tevékenységük valódi tartalmát, és be tudják teljesíteni azt a nemes küldetést, amiért a nehéz időkben életre hívták őket nagyszerű emberek, pedagógusok, civilek, annál is inkább, mert az szociális helyzete a magyarságnak ha jobb is lett egy rövid időre, ma újra nagyon sanyarú. Segíteni kell középiskolásainkat, segíteni kell a nehéz helyzetben lévő családokat, hogy alkalmuk legyen akár jókezű mesterembereket, akár értelmiségit nevelni középiskolás gyerekeikből.
Az „egyablakosság” mindig nagyobb hatékonyságot, áttekinthetőséget jelent a mindennapokban. A Magyar Összefogás programjában is szerepelt, az MNT ezzel kapcsolatban milyen konkrét lépéseket tesz?
– Amikor megkezdtük a munkát, sokszorosan szembesültünk azzal, milyen fontos volt az, amiről a legtöbbet akkor még elnökjelöltünk, ma már az MNT elnöke, Hajnal Jenő megfogalmazott, az összehangolt, egyablakos internetes megjelenés, ami kiszűri a párhuzamosságokat, egy helyen teszi elérhetővé az információkat. Azt hiszem, semmi nem mutatja jobban ennek szükségességét, mint az a tény, hogy az MNT honlapjának szinte kevesebb látogatója volt, mint ahány egyetemista ösztöndíjasa van. Márpedig ha valaki, akkor a fiatalok az internetes ügykezelést, információáramlást előnyben részesítik, azt használják. És bizonyára használják is, csak olyan internetes felületeken, amelyek az MNT ösztöndíjprogramjához kötődik, de semmi módon nem kapcsolódik az MNT-hez. Ez nem jó, mert nem segíti az MNT beágyazódását a közösségbe, nem erősíti a közös ügyek megélését. Márpedig nekünk, különösen mint egy kisebbségben élő nemzetrésznek, sokkal jobban kell figyelnünk egymásra. A kölcsönös figyelem, egymásra utaltság a magyar–magyar szolidaritás érzésének kialakításában rendkívül nagy szerepe lesz ennek az egyablakos internetes megjelenésnek, erősíteni fogja azt a bizalmi tőkét, amely nélkül egyetlen nemzet vagy közösség sem tud jó kondícióban jövőt építeni.
Azt szeretnénk elérni, hogy minden pályázati információ, kérdés, pályaválasztástól a kulturális események kínálatán keresztül egészen a hivatalos nyelvhasználatban felmerülő gondokig, egy helyen legyen elérhető. Ennek megvalósítása céljából láttunk hozzá az MNT honlapjának megújításához, ami egy hosszabb folyamat lesz, számos közbülső állomással, de reményeink szerint az év közepétől már láthatóak lesznek az eredmények.
Azt szeretnénk elérni az egyablakos internetes megjelenés által meg tudjuk szólítani az ovisokat és szüleiket, a Vackor-program elsőseit, akiket iskolakezdési csomaggal támogatunk, a különböző, MNT által támogatott nyári és egyéb szakmai táborok résztvevőit, gyerekektől felnőttekig, az egyetemista ösztöndíjasokat és azokat is, akik nem itthon végezték felsőoktatási tanulmányaikat, de honosítani szeretnék diplomájukat és itthon találni meg a helyüket. Ezért ennek a természetes folyamatnak a kiteljesítése érdekében az idei évtől a diplomahonosítást a Magyar Nemzeti Tanács Hivatala átveszi a Szekeres László Alapítványtól.
Forrás: Magyar Szó