Erőltetett menet – 2019 | Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapja Ugrás a tartalomra

facebookinstagram

Jelenlegi hely

Erőltetett menet – 2019

Radnóti Miklós születésének 110. és halálának 75. évfordulójára emlékeztek Borban. Tóth Péter Lóránt versvándor is útnak indult.

1944-ben harmadik alkalommal hívták be Radnóti Miklóst munkaszolgálatra. A kelet-szerbiai Borba szállították, ahol három és fél hónapot töltött. Itt volt a második világháború idején a legnagyobb munkatábor. Tegnap a bányavárosban a költő születésének és halálának évfordulóira emlékeztek. Tóth Péter Lóránt versvándor pedig útnak indult, hogy bejárja az erőltetett menet útját, amelyen Radnótiék haladtak Bortól Abdáig.

Radnóti Miklós 6000 magyar társával embertelen körülmények között töltött Borban három és fél hónapot, majd elindult társaival menetoszlopban Németország felé. Tóth Péter Lóránt Radnóti- és Latinovits-díjas versmondó is ezt az utat kívánja megtenni. „Egyetlen egy cél van: Radnóti Miklósra, a bori munkaszolgálatosokra felhívni a figyelmet, és figyelmeztetni arra, hogy a jövőben ne tegyék meg azt, amit velük a múltban megtettek” - mondta a versvándor.

A magyar kormány 40 évvel ezelőtt egy Radnóti-szobrot állított fel a Heidenau tábor közelében, ahol Radnóti Miklós raboskodott. Varga Imre szobrászművész kérésére a Bori-tó partján helyezték el, arccal Magyarország felé. 2001-ben a szobrot ellopták. 15 évvel ezelőtt, a költő halálának 60. évfordulóján a Magyar Kormány, Bor önkormányzata és magánvállalkozók támogatásával a településen állították fel az új szobrot. 

A kettős Radnóti évfordulóra emlékeztek szombaton a bányavárosban. A Magyar Nemzeti Tanács illetékesei egy-egy szál virágot helyeztek el a költő szobrára. Pirityiné Szabó Judit, a magyar Miniszterelnökség kapcsolattartási főosztályvezetője az ünnepségen Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikai államtitkár üzenetét tolmácsolta: „Tudjuk, hogy a 20. század a mi közös múltunkban, a magyar-szerb kapcsolatokban is mély barázdát ejtett. Mindkét oldalról jelentős veszteségek értek bennünket. Ma azonban örömmel jelenthetjük ki, hogy ugyan nagyon mélyről, a térségből talán a legmélyebbről indultunk, de sikerült feloldani a feszültségeket és napjainkra nincs olyan ügy, amit konstruktívan ne tudnánk megoldani.”

Radnóti Miklós mindössze 35 éves volt, amikor Borban munkaszolgálatos volt. A legenda szerint kevéske élelemért egy falusi paraszttól cserébe egy kockás füzetet kapott, amibe feljegyezte életének utolsó verseit. Ez a Bori notesz.

Tóth Péter Lóránt Radnóti- és Latinovits-díjas versmondó az ünnepséget követően indult el az erőltetett menet útján. A lélek útján nevet viselő verszarándoklat fővédnöke Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A védnökök között van Szili Katalin magyar miniszteri biztos és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. „Egy nagyon tehetséges fiatal, tanár, versmondó úgy dönt, hogy Bortól egészen Abdáig, Radnóti Miklós bizonyos értelemben a rabságból a halálig vezető életútját végigjárja gyalog, vonattal. Úgy, ahogyan akkor a bori rabok is tették, három országot, Szerbiát, Horvátországot és Magyarországot érintve. Most azt látjuk, hogy nem csak ezt a három országot köti össze, az itt élő nemzeteket, embereket, hanem valamennyiünket” - emelte ki az eseményen Hajnal Jenő.

A versvándor augusztus 31-től szeptember 24-ig gyalogol a halálúton. A lélek útja címet viselő vállalkozás során 820 kilométert tesz meg és több mint 100 településen halad át. A versvándor vállalkozására a boriak együttérzően tekintenek. Az mondták, a költő esetében az embertelenség idején mégiscsak a költészet és az emberségesség győzött.

Forrás: Pannon RTV