A délvidéki magyar közösségnek szentelte életét | Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapja Ugrás a tartalomra

facebookinstagram

Jelenlegi hely

A délvidéki magyar közösségnek szentelte életét

Vasárnap délelőtt a zentai Felsővárosi köztemetőben felszentelték dr. Kiscsepcsényi Sántha György (1863–1948) sebész főorvos, a Magyar Párt alapító elnöke (1922–1929), a Magyar Országgyűlés felsőházi tagja (1942–1944) és felesége, Apatini Fernbach Zsuzsanna (1878–1951) kolumbáriumát és emléktábláját. Ezt megelőzően a helyi Szent István-templomban szentmisét mondtak mindkettőjük lelki üdvéért. A szentmisét és az emléktábla felszentelésének szertartását ft. Szeles Oszkár zentai plébános celebrálta. Dr. Sántha György orvos, politikus és földbirtokos életútját Gulyás László bácskossuthfalvi helytörténész méltatta. A megemlékezést rövid alkalmi műsor zárta.

Az eseményen tiszteletét tette mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Cseresnyésné Kiss Magdolna, a Keskenyúton Alapítvány kuratóriumi elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Matuska Márton, helytörténet-kutató, Czegledi Rudolf zentai polgármester, valamint a Sántha és a Fernbach család leszármazottai.

Hajnal Jenő felvezető beszé- dében elmondta, egy olyan ember előtt tisztelgünk, aki bár nem ennek a tájnak a szülötte, mégis a Délvidék magyar közösségének szentelte életét orvosként és politikusként egyaránt, és a magyarság széthullása ellen küzdött mindhalálig.

Hajnal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Sántha nagyon kevéssé van jelen a köztudatban, pedig százéves múltunk meghatározó személyisége, nagyra becsült szaktekintélye volt. Nála még kevésbé ismerjük az apatini Fernbachok azon leszármazottjait, akik nemesi rangot nyertek el, közülük is Fernbach Bálint lányát, Zsuzsannát, aki, miután 1921-ben férjhez ment kezelőorvosához, jelentős hozományával segítette férjét abban, hogy a köznek áldozhassa minden idejét és energiáját.

- Száz éven át éreztük úgy, hogy az idő szétroncsolt peremén állunk. Hogy ma egy egészen más érzés kerít hatalmába bennünket, az egyebek között annak az embernek is köszönhető, akinek emléke előtt ma fejet hajtunk dr. Sántha György sebész főorvos, a Magyar Párt alapító elnöke, a Magyar Országgyűlés felsőházi tagja és felesége, Apatini Fernbach Zsuzsanna hamvainak elhelyezésével és emléktáblájuk megszentelésével. Mert ahhoz nem fér kétség, hogy ismét együtt vagyunk. Ezúttal az alkalom hozott össze bennünket, a tisztelgés és a köszönet alkalma, a főhajtás öröme az előtt, aki immár a rejtett összefüggések tudója, akire immár hosszú évtizedek óta térben kitáguló fények világítanak, és ez a fény ma itt ránk is hullik, s rá emlékezve szívünkben száz év árvasága helyett a hazatalálás boldogsága költözik. Ismét együtt van a nagy család, együtt van magyar nemzetünk – fejezte be tisztelgő beszédét az MNT elnöke.

Az emléktábla megszentelését követően Gulyás László helytörténész ismertette dr. Sántha gazdag életútját, kiemelkedő orvosként, határozott politikusként és földbirtokosként jellemezve őt. Elmondta, 1895-ben került Szabadkára, az ottani, igen elmaradott kórház sebészeti osztályának élére. A századfordulón az intézményt modernizálták, ebben az ő tevékenysége is kiemelkedő szerepet játszott.

Az I. világháború után Szabadkán szanatóriumot létesített, külön operációs teremmel, röntgenszobával és szülészettel. Gulyás ezután részletesen kitért Sántha politikai és földbirtokosi tevékenységére, a Magyar Párt zentai megalapítására, a kisebbségbe került magyarság egységéért, érdekeiért és jogaiért folytatott harcára a Trianon utáni sanyarú körülmények közepette. Ismertetőjének végén Sántha közéleti és kulturális tevékenységéről, valamint családi életéről mesélt.

A hamvak végső nyugalomra helyezése a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács, a Keskenyúton Alapítvány és a család támogatásával valósult meg.

Forrás: Magyar Szó, 2020. február 24. 1. 4.