Tóth Péter Lóránt előadóművész bejárja az erőltetett menet útját
Borban a 15 évvel ezelőtt felállított második Radnóti-szobor előtt (az elsőt 2001-ben ellopták) szombaton, Radnóti Miklós születésének 110. és halálának 75. évfordulójára emlékeztek abból az alkalomból, hogy Tóth Péter Lóránt Radnóti- és Latinovits díjas versmondó ezen a napon indult el azon az úton, amelyen 1944-ben a bori munkaszolgálatosok haladtak. A Magyar Nemzeti Tanács által szervezett ünnepség főhajtás volt a tragikus sorsú költő emléke és hagyatéka előtt, és a verszarándoklatnak, mint kivételes teljesítménynek az elismerése, amely a költészet erejével összeköt és emlékeztet.
A versvándor ünnepélyes útraindításán jelen volt Pirityiné Szabó Judit, a miniszterelnökség kapcsolattartásért felelős főosztályvezetője, Hajnal Jenő, az MNT elnöke, Jerasz Anikó, az MNT végrehajtó bizottságának elnöke, Nyilas Mihály, a tatományi kormány alelnöke, Aleksandar Milikić, Bor polgármestere, az MNT tagjai, a versvándor barátai és a bori érdeklődők.
Tóth Péter Lóránt augusztus 31-én indult el Borból és szeptember 24-én érkezik meg Abdára Radnóti Miklós kivégzésének feltételezett helyszínére. A versvándor három országot érint zarándoklata során: Szerbiát, Horvátországot és Magyarországot, mintegy száz településen áthaladva. Közben iskolákban, művelődési egyesületekben Radnóti-műsorokat tart. Az első napon a bori Radnóti szobortól a Crni vrhig gyalogolt el, megtéve 23 kilométert. Vasárnap ért el Žagubicáig, itt volt a Heidenau tábor a második világháború idején. Itt raboskodott a mindössze 35 éves Radnóti Miklós három és fél hónapig.
A verszarándoklatot megelőzően a jelenlévők megkoszorúzták Radnóti Miklós szobrát, a Magyar Nemzeti Tanács tagjai pedig egy-egy szál fehér rózsát tettek a szoborhoz. Pirityiné Szabó Judit kapcsolattartásért felelős főosztályvezető Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár levelét olvasta fel az egybegyűlteknek. Az államtitkár ugyanis betegség miatt nem lehetett jelen az ünnepségen, de ő a A lélek útja nevű verszarándoklat fővédnöke. Az államtitkár levelében a tragikus sorsú költő irodalmi hagyatékát méltatta, szólt a második világháború szörnyűségeiről és a két ország kapcsolatáról is.
Tudjuk, hogy a XX. század a mi közös múltunkban, a magyar–szerb kapcsolatokban is mély barázdát ejtett. Mindkét oldalról jelentős veszteségek értek bennünket. Ma azonban örömmel jelenthetjük ki, hogy ugyan nagyon mélyről, a térségből talán a legmélyebbről indultunk, de sikerült feloldani a feszültségeket és napjainkra nincs olyan ügy, amit konstruktívan ne tudnánk megoldani – áll egyebek között a levélben. Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke Pásztor István képviseletében volt jelen az ünnepségen.
– Ez az összejövetel, ez a emlékmű, az elhangzott és a még elhangzó versek, a zarándokút, amelyre Tóth Péter Lóránt elindul, a bemutatott monodrámák, az érzelmek, amelyeket itt megosztunk, az mind szükséges ahhoz, hogy emlékeztessük magunkat a gonoszságra, a bűnre, az értelmetlenségre, a szenvedésre, az áldozatokra. Emlékeznünk kell, hogy soha többé ne ismétlődjön meg mindez. Ez a zarándoklat Bor és Abda között szőjjön olyan törhetetlen szálakat, amelyek összekötnek mindannyiunkat.Törölje el a határokat, emlékeztessen bennünket arra, hogy mindannyiunknak elsősorban embernek kell lennie.
Nagybetűs embernek – mondta Nyilas Mihály.
Aleksandar Milikić, Bor polgármestere arról beszélt, hogy Radnóti Miklós a boriak számára a második világháborús szenvedés, az értelmetlen halál szimbóluma. Felidézte, hogy a legenda szerint a költő a munkatáborban nem tudott saját magáért harcolni, nem szerzett élelmet és kiváltságokat. Ő a költészettel foglalkozott, s amikor vasárnaponként a munkatáborban pihenőnap volt, társainak is lelki táplálékot adott, cserébe azok szereztek neki ruhát, kenyeret. Mint mondta, a boriak nagyon büszkék a Bori noteszre, amelybe Radnóti Miklós életének utolsó tíz verse került. Az itt született versek és Radnóti Miklós a híd a magyar és a szerb nép között, mondta, hiszen Önök magyarok is büszkék ezekre a versekre és mi is azok vagyunk.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke kérdésünkre válaszolva kiemelte a verszarándoklat összekovácsoló erejét:
– Ez egy rendkívüli vállakozás, hogy egy nagyon tehetséges fiatal, tanár, versmondó úgy dönt, hogy Bortól egészen Abdáig, Radnóti Miklós bizonyos értelemben a rabságból a halálig vezető életútját végigjárja gyalog, vonattal, úgy, ahogyan akkor a bori rabok is tették, három országot, Szerbiát, Horvátországot és Magyarországot érintve. Most azt látjuk, hogy a verszarándoklat nemcsak ezt a három országot köti össze, az itt élő nemzeteket, embereket, hanem valamennyiünket. Egy közös üggyé kovácsolta mindazt, ami számára talán csak egy ötlet, egy elképzelés volt. És mindenki, akit megkeresett, megpróbált neki segíteni, mögé állt. Azt hiszem, hogy ennek a csodának a legszebb üzenete valahol az, hogy Radnóti mindannyiunknak a szívében van és Radnóti mártíriuma mindannyiunknak nagyon fontos – mondta az MNT elnöke.
Tóth Péter Lóránt, Hajvert Ákos, Radnóti-díjas versmondó és Vladimir Grbić színész Radnóti verseket szavaltak, az MNT erre az alkalomra alakult együttese énekelte el a magyar és a szerb himnuszt, más zenei betéteket pedig a bori városi vegyeskórus adta elő.
Tóth Péter Lóránt naponta 25-30 kilométert gyalogol. A tervek szerint egy hét múlva ér Vajdaságba, ahol kilenc napot tartózkodik. Verszarándoklatát a kunszentmártoni polgármester egy furgonnal kíséri, amely gyakran majd éjjeli menedékül is szolgál, valamint a Pannon Televízió négyfős stábja is, hogy dokumentumfilmet készítsenek a különleges vállalkozásról.