A Magyar Nemzeti Tanács elnökének összehívására megtartott ülésen a Nemzeti Tanácsok Koordinációs Testülete a Bolgár Nemzeti Tanácsot választotta meg a koordinációs testület elnöklőjének. Az MNT ezzel két és fél évet követően adta át az elnöklő tisztségét. Mint arra mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke sajtónyilatkozatában emlékeztetett, 2017 júniusa, illetve az azt követő periódus igencsak nehéz időszak volt, hiszen egyebek mellett akkor kezdődött el a kisebbségi akcióterv megvalósításának a követése. A kisebbségi kerettörvény, továbbá a nemzeti tanácsokról szóló törvény is akkor kezdett kialakulni, nem beszélve az oktatás területét érintő súlyos problémákról, tette hozzá Hajnal Jenő.
– Értékelésem szerint az elmúlt időszakban megvalósítottak bizonyítják, hogy sikerült teljesíteni az elnökség átvételekor megfogalmazott terveket. Akkor eldöntöttük, hogy együttműködést és kapcsolatot építünk ki a nemzeti tanácsok között, annak céljával, hogy a közös érdekeket a hatalom mindhárom szintjén hatékonyan képviselhessük. Ebben az időszakban voltak olyan pillanatok is, amikor a nemzeti tanácsok napirendi módosítását nem fogadta el az akkori köztársasági kisebbségi tanács. Abból a helyzetből kellett feltornáznunk magunkat. Ezért örülök különösen annak, hogy a kisebbségi tanács legutóbbi ülésén Ana Brnabić miniszterelnök a tanács elnöklőjeként egyetlen olyan javaslatot sem söpört le az asztalról, amelynek tekintetében a koordinációs testület igényeit fogalmaztam meg. Az egyik legizgalmasabb téma a médiastratégia kidolgozása volt. Első körben a nemzeti tanácsok komoly képviseletben voltak jelen a munkacsoportban, majd később kizárták őket, ekkortól új összetételben valósult meg a folyamat. Most, amikor a köztársasági kormány elfogadta a médiastratégiát, akkor az akcióterv kidolgozásában már teljes egészében részt tudtunk venni. Ha most elolvassuk a stratégiát, azt látjuk, hogy abban mégis kifejezésre jutnak a nemzeti tanácsok felvetései, vagyis a közvitán elhangzó nemzeti tanácsi észrevételek nem voltak hiábavalóak – taglalta Hajnal Jenő.
Válaszolva lapunk kérdésére, hogy milyen álláspontok alakultak ki a 2020–2030-as időszakot felölelő, készülőben lévő oktatási stratégiával kapcsolatban, tekintettel arra, hogy az elmondások szerint a kisebbségi oktatás kérdésköre a korábbiakkal ellenben integrált eleme lesz a dokumentumnak, Hajnal Jenő kifejtette, hogy az említett javaslat eddig csupán miniszteri szinten hangzott el.
– Az oktatás minden szegmensében külön nemzeti kisebbségi stratégiai elemek kerülnek feldolgozásra, ezt pedig nélkülünk senki nem tudja megvalósítani. Magyarként számunkra nyilvánvalóan az a legfontosabb, hogy az óvodai és a bölcsődei neveléstől az egyetemi oktatásig megvalósuljon az anyanyelvű oktatás. A felsőoktatás tekintetében külön tervünk van, ám az oktatás összes többi szegmense kapcsán az anyanyelvűsítés a legfontosabb szempont. A bilingvális oktatást csakis a szórványok szórványában tudjuk elképzelni, ott, ahol már a magyar nyelv revitalizálásáról kell beszélnünk. Leszámítva ezeket a szélsőséges eseteket, a teljes anyanyelvű oktatás a legfőbb célunk – fogalmazott Hajnal Jenő.
Másik kérdésünkkel kapcsolatban, hogy mit vár a köztársasági kisebbségi költségvetési alapban rendelkezésére álló eszközök kiosztásának céljával kiírt, az oktatási projektumokat megcélzó pályázattól, Hajnal Jenő leszögezte, hogy tekintettel a keretösszegre – 30 millió dinár – rendkívül fontos támogatásról van. Azt már sikerült elérni, hogy ennek egy része kizárólag a nemzeti tanácsok által társalapított intézmények projektumaira legyen fordítható, emelte ki Hajnal Jenő, hozzátéve: „Azt nem szeretnénk, hogy ezek a támogatási keretek helyettesítsék a különböző állami feladatokat, mint amilyen például a tankönyvek fordítása. Az ehhez hasonló kisebbségi kérdéseket nem pályázat által kell megoldani, hiszen ezek megoldása kötelezettség az állam számára."